0-2-rõl fordított, és gyõzött harmadszor is a Fino Kaposvár ellen a Gorter Kecskemét a férfi röplabda bajnokság idei döntõjében, a városi sportcsarnokban. A somogyiak a jó kezdés ellenére sem tudták a maguk javára fordítani a mérkõzést, így a hírös város játékosai ülhettek fel huszonhét esztendõ után újra a sportág hazai trónjára. A díjátadást követõen hivatalosan is bejelentette visszavonulását a Fino csapatkapitánya, Geiger András, aki a helyi sportélet egyik legnagyobb egyénisége volt az elmúlt években.

Geiger András elsõként a kosárlabdával ismerkedett meg közelebbrõl, majd középiskolás korában sportágat váltott, és 17 évesen mutatkozott be a Kométa-Kaposvár felnõtt csapatában. Ezt követõen a somogyiak alapembere és a közönség egyik kedvence lett. 2004-ben döntött a váltás mellett, és egy évet játszott Kazincbarcikán. Ezután Németországba költözött, ahol öt évet húzott le, a 2010-2011-es évadban pedig Romániában röplabdázott. A sportoló német és román bajnoki címet is szerzett, ráadásként a Vfb Friedrichshafen, valamint a Remat Zalau színeiben a Bajnokok Ligájában is szerepelt.

A kaposvári játékos annak idején, liberóposzton játszott, az elmúlt években viszont már ütõként számítottak rá klubjaiban. Geiger 2011 nyarán már a Fino-Kaposvár együttesével kezdte meg a felkészülést, és három évre kötelezte el magát. Tudására és tapasztalatára nagy szüksége volt Demeter György edzõ fiatal legénységének. A három esztendõ gyorsan eltelt, és a népszerû sportember két bajnoki címmel és két kupagyõzelemmel gyarapította dicsõséglistáját. Az elmúlt hétvégén véget ért szezon már nem volt annyira örömteli: Geiger játékát sérülések nehezítették, ráadásul elõbb a békéscsabai kupadöntõben, majd a bajnoki fináléban is felülkerekedett a nagy rivális Kecskemét.

A 35 esztendõs sportember így ezüstéremmel a nyakában mondott búcsút az élsportnak.
„Csalódott, fáradt, de büszke vagyok, mert ki lehet kapni egy jobb csapattól, és a Kecskemét ebben a szezonban, a bajnoki és a kupadöntõben erõsebb volt nálunk – mondta lapunknak Geiger András. – Azt mondtam a fiúknak az öltözõben, hogy nem baj, ha el vagyunk keseredve, mert sokat tettünk azért, hogy az elsõ két mérkõzés elvesztése után változzon a helyzet. A legelsõ meccsen kaptunk egy pofont, a második és a harmadik összecsapáson pedig már jól teljesítettünk. A vasárnap esti, harmadik, és mint késõbb kiderült, utolsó találkozón az elsõ és a második szettben a mi nyitásaink érvényesültek a pályán, a folytatásban pedig véleményem szerint nem mi játszottunk gyengébben, hanem õk javultak nagyot. Extrákat hoztak nyitásban és mezõnyben, és az ötödik játszmában is felül tudtak kerekedni.”

Geiger az elmúlt hónapokban sajnos nem tudott száz százalékig a fiatal csapat segítségére lenni: már a nyári felkészülés során sérüléssel bajlódott, és a gondok elkísérték egészen a szezon végéig. Az elõdöntõben összeszedett combsérülés makacsul kitartott a döntõig, és a csapatkapitány kénytelen volt kihagyni az elsõ meccset. A kecskeméti derbin csak az elsõ szett elsõ részében volt a pályán, és nem tudott visszatérni, az újabb kaposvári találkozón viszont nem csak bemelegített, hanem lényegében végig is játszotta az öt szettet. Az éremosztó után pedig hivatalosan is bejelentette, hogy visszavonul a versenysporttól.

„Nem gondoltam meg magam azért, mert a remélt arany helyett ezüstérem került a nyakamba: nagyon rutinosan én már a döntõ elõtt bejelentetem, hogy abbahagyom. Az elmúlt év már az egészségem és a szabadságom rovására ment. Napi kilenc órát dolgozom, tavaly megszületett a fiam, és emellett jártam edzeni. De ezt én vállaltam, és becsülettel végigcsináltam. Ennél sokkal nagyobb problémát okozott, hogy szinte egész évben sérülésekkel bajlódtam, nem volt egy olyan hónap, amikor rendben voltam. A sok elfoglaltság, a kettõs élet miatt nem tudtam regenerálódni. Már korábban is sokat gondolkodtam, de végül az elmúlt hetekben hoztam meg a döntésemet. Mindent köszönök, és örülök neki, hogy részese lehettem a kaposvári röplabda sikereinek.”

A korábbi válogatott játékos a helyi röplabdasport egyik nagy egyéniségévé nõtte ki magát, a fiatalok igazi példaképe lett, elért eredményei, hozzáállása, mentalitása és játéka alapján egyaránt. Egyelõre még kérdés, hogy láthatjuk-e õt, és ha igen, milyen minõségben, kedvenc sportágában, de nem lennénk meglepve, ha elõbb-utóbb felbukkanna majd a csapat közelében.
Addig is: köszönet és egyben szomorúság – egy vérbeli sportemberrel lesz szegényebb a kaposvári élsport.

Hozzászólások